Újabb mert van amiből egy nem elég. Pontosabban a hivatalos kép róla valami mesés, és persze nekem kell olyan. Hiába van már egy, ha kell még egy azt meg kell horgolni. Be is szereztem életem első gyapjú fonalát, Lana Gatto Harmony személyében gyönyörű hófehér színben (a hivatalos képen is ez a fonal van, csak nem fehér). Sose vettem még gyapjú fonalat, eddig nem tudtak rábeszélni. Most is csak a kendő tudott hatni rám. Megvettem, vígan hazamentem vele. Az egyik szépsége a fonalnak hogy nem gombolyagból hanem motringból áll. Két napig gombolyítottam mire két kis cuki gombolyagot kaptam az 1500 méter fonalból. Előkerestem a minta szerint megadott 3,5-es horgolótűmet és jöhetett a munka. 
Elég hamar sejtettem hogy kevés lesz a fonalam, de a nagyobbik rece minta felénél végképp rájöttem. Jött a bontás.... Az még elment volna, de sajna a fonalam szakadt... Pocsékoljuk a drága fonalat... Így jártam, ez van ha túl lazán horgolok, és nem akarok új fonalat venni. Viszont ez a kendő elnyerte a legtöbb darabból álló kendő díját. Én meg meglehetek magammal elégedve mert sikerült úgy eldolgozni a szálakat hogy nem látom hol is voltak. 
Nem tudom hogy rossz döntés volt e, vagy csak nekem van hiányérzetem, ismerve az eredeti mintát, de nem a kisebbik recét kellett volna az aljára tennem, hanem a nagyobbikat. Nekem így olyan befejezetlen.
Az eredmény viszont valami mesés. Ilyen lágy puha könnyű kendőm nem hogy nem is volt, de csak képről láttam, viszont élőben fogni és nem érezni a súlyát, az valami csodás. Nem tudom milyen "nehéz", nem merem lemérni, nem akarom tudni mennyi a veszteség. Aggódni semmi ok, a Barbi babáknak is lesz szép kendőjük. 
Ezzel a kendővel nem csak a gyapjú fonalat ismertem meg közelebbről, hanem a gombostűvel való blokkolást is. Sokkal ijesztőbbnek tűnt, mint amilyen valójában, gyerekeim se szúrták meg magukat a gombostűvel. Azt nem ígérem hogy leszokom a vasalós blokkolásról, de vékonyabb fonalaknál már bátran merek gombostűzni. 
