Réges régen …. vettem egy adag fonalat, hogy ágytakaró legyen belőle. 4 színt mely afrikai virágokká változott. Lassan növő virágok ezek, egyszerre csak egy virágot hoz, hogy az pompásan tudjon virítani.

Ennyit a meséről…. tavaly tavasszal vettem talán a fonalat. A kezdeti lelkesedés hamar elszállt. Rájöttem hogy a hőmérséklet takaró mellett másik takaró nem fér el a projektes kupacban. Nem a hely, hanem az idő volt a szűk kapacitás. Na meg a monotonitás, amit nem nagyon bírok.
Egy év alatt még a feléig se jutottam el. Aztán jött a költözés mely teljesen felgyorsította az extra csiga lassú tempómat. Szerettem volna már úgy beköltözni, hogy a lányom ágyára kerüljön egyből. Ha van cél egész gyorsan haladok. Az utolsó napok a régi lakásban nem nagyon kedveztek a horgolásnak, jó pár napig pihent, és csak a jól megérdemelt pihenésemként horgoltam.
Jó munkához idő, azt tudjuk, de hogy ennyi… Most már viszont minden nap a lányom szobáját díszíti.

Egy darabig nem hiszem hogy takarót fogok horgolni. Elég volt!

A virágok mintáját veletek is megosztom. Használjátok nyugodtan, de kérlek jelezzétek hogy honnan van.
(az alap 6 szirmú virág mintáját az interneten találtam)


Jó horgolást!
Kriszti

Júniusban a CsKM a Legrégebbi kézimunka élményünkről szól.

Nekem olyan régi ez az élmény, hogy nem is emlékszem rá. Gyerekkorom rémálma: tartani a fonalakat, miközben a felnőttek gombolyagokat csinálnak a motringokból. Kicsi korom óta fonalak között élek, még ma is hallom, hogy anyukám csattog a kötőtűkkel, nagyon gyorsan tud kötni.
A kötési technikát nem sikerült tőle megtanulni, csak a Barbie babáim jártak általam kötött pulcsikban, a fonalakat viszont megszeretnem. Igaz nekem a horgolás jött be.
Szerencsémre pár évig az általános iskolában olyan technika tanárom volt, aki fonalat és tűt adott a kezünkbe. Gombot varrni még a fiúknak is tudni kellett, mi lányok hímeztünk, horgoltuk vagy keresztszemest készítettünk. Sokkal jobban élveztem ezt mint a faragást csiszolást amit a férfi tanárunk esetében volt tananyag.

Sokáig nem is tartottam tűt a kezemben ezek után. Az első igazi babámnak szerettem volna egy kiskardigánt kötni, de nem készültem el vele. Mindig a fiamra fogom, hogy nem várta meg míg befejezem. Igazából sose készült volna el az a kardigán. Azóta se vagyok valami nagy kötő bajnok.

2013 tavaszán került újra horgoló tű a kezemben, ami olyan sikerélmény adott hogy azóta le se raktam. Most is olyan horgolhatnékom van. Megyek keresek is egy adag fonalat.
 

A CsKM májusi témája a hibajavítás.
Számomra a legmegfelelőbb az lenne ha a hibát csak ki lehetne radírozni és mint egy rajznál „vissza rajzolni”. Sajnos sokat hibázok. Persze pl egy kendőnél nem az első sorban hanem a sokadik sornál rontom el és észre meg csak akkor veszem mikor a következő sornál tartok így jó sokat lehet bontani és újrahorgolni. szerencsére nem törekszem a tökéletesre, csak a családom és magam részére horgolok, így annyira nem zavarnak bizonyos hibák. Figuráknál meg észre se lehet venni egy-egy „rossz” pálcát.

Tavaly nyáron sikerült egy olyan mintát találni ami nem volt olyan egyszerű mint amilyennek elsőre látszódott. Rengeteget bontottam, sajnos a gyapjúfonalam nem igazán díjazta, így még többet kellett bontani. És nekem az ilyen kendőkből egy nem is elég. Horgolnom kellett egy másikat is. Akkor már rutinosabb voltam. Szállóigémmé vált: „Légy kreatív”. Ezt azóta is tartom. Az a „hiba” ami nem látszik nem is hiba. És ha van is hiba a kész műben, ki az aki lefogja ellenőrizni, hogy minden pálca helyén van e és hogy megvan e minden pálca.

Kötésnél javítani nem tudok, ott csak a teljes bontás jöhet szóba. Leesett szemek felvétele nem szokott összejönni, visszabontás után se tudom a tűre visszavarázsolni a kötnivalómat. Lehet ezért se nagyon szeretek kötni. Tudom legyek itt is kreatív de a tudásom még messze áll a kreativitástól.

Ha valaki feltalálja az a hibajavító tollat, radírt, bármit amivel egyszerűen korrigálhatunk, szóljon nekem, vennék egyet.

Kriszti 

Egészen Panka áprilisi témája: Kedvenc kézimunka közösség. És nem áprilisi tréfa így májusba, de csak most van időm leírni. Ez van, se horgolni se blogolni nincs időm mostanság. 

Nem is tudom lehet e kedvencet megnevezni. Ahol kedves emberek tűvel fonallal összeülnek az már jó hely. 
Igaz nekem a tv is jó társaság ha van elég fonal. Vagy a kanapé csak ami fogva tart. Nem is tudom... 
Jó pár barátnőt gyűjtöttem be a kézimunka közösségeknek hála. Neten kezdtük az ismerkedést, és a személyes találkozó után nagyon jó barátnőim lettek. Csak az egyéb dolgok miatt kicsit kevés a talik száma, de majd a nyugdíjas klubban többet pletyizünk. 

Március a horgolás hónapja. Így hónap végén jó gondolni rá.
Pár kép ami nekem ezt a hónapot különösen jellemzi.

Horgolótűvel és fonallal sok minden gond megoldható. Legalábbis míg horgolok vagy nem gondolok a gondokra, vagy ha nagyon mérges vagyok kihorgolok magamból minden feszkót. És mérgemben még gyorsabban is horgolok. Gyógyszertár helyet fonalboltba sokkal jobb járni. Nem mondom hogy olcsóbb mulatság, de egészségesebb az biztos. 
Öreg??? Én???? Á még nem! Sőt mivel a horgolók lelkes táborát erősítem a mentális hanyatlásom is később következik be. Erről majd pár év múlt részletesebben tudok beszámolni.  
A kedvenc képem! Így kell élni! És azt is igaz, hogy oda egy szenvedélyes horgoló nem megy ahova tű és fonal nem vihető. Mától fürödni se megyek fonal és tű nélkül. Kéne egy ilyen fonaltartó a kádhoz. 
Jó horgolást mindenkinem az év többi hónapjába is! Nem kell ünnep egy új kendőhöz. 

Még majdnem egy hónap van Húsvétig, de idén egész korán elkezdtem rá hangolódni. Igen ez korán van nálam, mert minden vagy csak akkora vagy pár nap csúszással készül el. Gondolom elegem lett a hideg komor télből.

Nem árulok el nagy titkon hogy kinek a mintáját tesztelhettem. Kreamojza mintája, és tavaszi Gombolyag Magazinban jelent meg. Olyan jó volt januárban készülni a télre. Kedves kis kosárka teljesen feldobta a hangulatomat. 


A Magazinban még egy Kreamojza minta található. Édes nyuszitesók. Heni és Huba. Nálam egy nyuszilány készült. Sárga tavaszi színben, aranyesőre emlékeztető ruhában. 
Ez a nyuszika is olyan amiből nem lehet egyet horgolni, ha tudnánk hova rakni biztos lennének még jó páran. 


Nyuszi hopp.... Beült a kosárba 


Tovább tavaszi tervek is vannak még, ha idén nem is lesz rá időm, szerencsémre jövőre is lesz tavasz. Addigra meg csak elkészül. 

Egészen Panka márciusi témája: Otthonszépítés saját kezűleg.


Ez most az igazán kihívás számomra. Nem vagyok nagyon olyan aki falat csiszol, lakást fest. A tavalyi festésnél a férjem csak a jól nem, vagy egyáltalán nem látható helyeken engedett festeni. Nem is tudom miért???? Na persze tudom, nem vagyok jóban az ecsettel. De nagyon szépen tudok csíkosan festeni, ha esetleg valaki olyanra vágyik. 

Tényleg napok óta azon gondolkodom, mi is ami saját kezűleg készült, szépít, csinosít és az otthon része. Nagyon sok nem jut eszembe. Egyedül a fiam kapott egy ágytakarót ami horgolt, és valóban szépen is mutat ha látnám, és nem magasabban lenne mint én. Ez van ha emeletes ágy van és én alacsonyabban vagyok. Otthonra nem nagyon gyűrűzött be a szenvedélyem. Lassan kell adagolni a családnak. Szépen lassan hogy mindent megszokjanak. 
Ágytakarót a lányomnak már elkezdtem több mint egy éve, de jó munkához idő kell. 

Kisebb alkalmi díszek persze mindig készülnek. Karácsonykor, Húsvétkor, tökszezonkor mindig kerül a lakásba valami kis díszítés. 
Második otthonban jobban igénylem hogy legyen valami "hazai". Azon kívül  hogy teleragasztottam a gyerekeim képével az íróasztalomat, kicsi gurulósomat is szépen kicsinosítottam. Máshova nem lehet ilyeneket tenni mert az asztalon általában őskáosz uralkodik. 


További egyéb szépítő elemeket néha jobb ha megveszem. És a másik szenvedély a vásárlás is letudva! 

A tavalyi hőmérséklet takaró után elkészült fiam hőmérséklet párnája. 

Születése napjától az első Szülinapig havi bontásban. Csak hogy bonyolítsuk kicsit a dolgot. 
A színeket nagyon egyszerűen osztottam be, csak az otthon lévő fonalakat használtam fel hozzá. Kivételesen nem vettem hozzá fonalat. Ilyen is ritkán van. 
Legelőször egy takarót szerettem volna neki, de 366 sorral nagyon nagy lett volna. Sokat variáltam gondolkodtam rajta milyen is legyen, végül a takarós csoportban láttam ezt a megoldást. Kifejezetten praktikus megoldás. Egy gond van vele, hogy a lányom is rendelt egy ilyet. 

Előre leszögezem, nem Németországból történik a bejegyzés csak rövid, 10 óra oda és 10 óra vissza, utazást tettünk barátaink meglátogatására. 
Nagyon jól éreztük magunkat! Csak így röviden mert leírni se lehet a kint töltött 2 nap eseményeit.

Barátnőm egy kendőt kapott amit megláttam, megszerettem, meghorgoltam képről. Utána nekem is készült egy csak rózsaszínben. 



A két kicsinek nem mondható fiú egy-egy párnát kapott. 
El se tudom még most se hinni mekkora örömmel fogadták. Azt már megszoktam hogy az én gyerekeimnek tetszik ha kapnak valami horgoltat, sőt ha egyik kap kell a másiknak is. Ha anyáé esetleg ami készült akkor megveszekedés is van miatta. De az hogy a szüleik se érhettek hozzá mert hogy az övéké az nagyon tetszik. 

   
A fiúk párnája Himalaya Dolphin Baby fonalból készül, a kendők Alize Divából. 

Természetesen a szakmai dolgokat is megnéztük kint. Mint a munkám kapcsán, ami lenyűgözött mint mindig. A precizitás az odafigyelés a kedvesség az nagyon hiányzik. 
Fonalakat is megtekintettem. Újdonságokat nem találtam, ami jó mert ezek szerint nálunk is van szinte minden. Már csak az Amcsi fonalak hiányoznak ezek szerint a magyar kínálatból. 

Vásárfiát is sikerült beszereznem. Vettem egy zokni horgolós újságot. Lassan már zoknira sincs szükség, de bízom benne hogy télire legalább az első pár elkészül. Bár nálam nem biztos..... 

Nem tudom letagadni hogy mennyire imádom a pandákat. Biztos az azért mert a pesti állatkertben nincs, pedig szeretnénk egyet vagy kettőt. Nyáron program terv a bécsi állatkert ahol van panda. 

Mikor Topy Világa megálmodója, Marina megkeresett hogy van e kis időm és fekete és fehér fonalam sejtettem mit tervez. Cuki panda tesztelése lett belőle. De hogy itthon mekkora sikere lett az el se tudom mondani. 
Egyik este mikor még fél kész állapotba se volt szegénykém, két gyermekem veszekedett a sok panda közül az egyiken, ja mert az anyáé volt és azon veszekedni kell, így egyiknek be is ajánlottam a horgoltat, Bogi rácsapott és Gergőé lehetett anya pandája. Újra csend és béke lett itthon. 

Kicsit lassabban haladtam a kelleténél, de aztán rájöttem a okára. Fekete fonal a bűnös. Tiszta depi lettem pedig pici aprócska lábai vannak, mégis nehezen ment meghorgolni. De én győztem, pandánk elkészült. 

Kicsit lányosítottuk. Egy kislánynak csakis lány pandája lehet. 



Minta itt megvásárolható: http://www.topyvilaga.hu/hu/horglas/steven-a-panda