Karácsonyt túlélni néha lehetetlen küldetés, a készülődést is. De mikor túl vagyunk rajta, valahogy hiányzik. A melegsége a meghitsége az együttlét olyan jó! 

A kreatív dolgokat szeretem ilyenkor, ragasztani, vagdosni, horgolni. Idén sajnos nem olyan volt a készülődés ahogy szerettem volna, de azért pár apróság összejött.  

Kedvencem Lilleliis Angyalkája. Imádat volt első látásra. Amit beszereztem a mintát már horgoltam is, és azóta is a lakás dísze. Húsvétig tuti kintmarad. 




Remélem a képek magukért beszélnek. 

Bogi rendelése is elkészült időre. Fenyőfa Annának és Elzának. Most Jégvarázsba úszik nála minden. Már a konyhába is beköltözött papírtörlő képében. 


Nyugi csak a fát mutatom, mellette a karácsonyi vásárról szerzett zoknihóember. 

Végül egy kis apróság, melyek annál nagyobb szeretettel készültek. Óvó néniknek, tanító néniknek, és itthonra is. Pár darab kellett csupán. 


Nem is olyan sok.... 


És a minta. Nem találtam azt amiből régebben horgoltam, így lerajzoltam arról. De most talán már tudom hol kell majd keresni pár év múlva. 

Kriszti 

Nem vagyok ennyire lemaradva hogy csak most mutatom a novemberi takaró részletet. Szerettem volna egy színhelyesebb képet készíteni, de sajnos ez a csodás napos idő nem sok esélyt adott rá. Szép szürke borús idő van, vagy ha süt a nap a munkahelyemen vagyok, csak hogy véletlenül se érjen napfény. 

Elérkezett az utolsó hónap. Haladok is vele, igaz most gyorsan fonalutánpótlás kell, nem készültem rá hogy ilyen hideg lesz. Nagyon szeretném befejezni már végre, sok ez így, hogy egész évre ad munkát.... de már csak 14 sor van.... 

És a cseppet se színhelyes november: 

Az a szerencse ért hogy Gombolyag magazinban megjelent Liza mellényt tesztelhettem Bogi méretében. Kicsi lány egyből beleszeretett. Sokat is hordja. Nagyon csini is benne. Magamnak is kellene egy ilyet horgolni. Fonal megvan hozzá, a megvalósítás meg idő kérdése.