Március a horgolás hónapja. Így hónap végén jó gondolni rá.
Pár kép ami nekem ezt a hónapot különösen jellemzi.

Horgolótűvel és fonallal sok minden gond megoldható. Legalábbis míg horgolok vagy nem gondolok a gondokra, vagy ha nagyon mérges vagyok kihorgolok magamból minden feszkót. És mérgemben még gyorsabban is horgolok. Gyógyszertár helyet fonalboltba sokkal jobb járni. Nem mondom hogy olcsóbb mulatság, de egészségesebb az biztos. 
Öreg??? Én???? Á még nem! Sőt mivel a horgolók lelkes táborát erősítem a mentális hanyatlásom is később következik be. Erről majd pár év múlt részletesebben tudok beszámolni.  
A kedvenc képem! Így kell élni! És azt is igaz, hogy oda egy szenvedélyes horgoló nem megy ahova tű és fonal nem vihető. Mától fürödni se megyek fonal és tű nélkül. Kéne egy ilyen fonaltartó a kádhoz. 
Jó horgolást mindenkinem az év többi hónapjába is! Nem kell ünnep egy új kendőhöz. 

Még majdnem egy hónap van Húsvétig, de idén egész korán elkezdtem rá hangolódni. Igen ez korán van nálam, mert minden vagy csak akkora vagy pár nap csúszással készül el. Gondolom elegem lett a hideg komor télből.

Nem árulok el nagy titkon hogy kinek a mintáját tesztelhettem. Kreamojza mintája, és tavaszi Gombolyag Magazinban jelent meg. Olyan jó volt januárban készülni a télre. Kedves kis kosárka teljesen feldobta a hangulatomat. 


A Magazinban még egy Kreamojza minta található. Édes nyuszitesók. Heni és Huba. Nálam egy nyuszilány készült. Sárga tavaszi színben, aranyesőre emlékeztető ruhában. 
Ez a nyuszika is olyan amiből nem lehet egyet horgolni, ha tudnánk hova rakni biztos lennének még jó páran. 


Nyuszi hopp.... Beült a kosárba 


Tovább tavaszi tervek is vannak még, ha idén nem is lesz rá időm, szerencsémre jövőre is lesz tavasz. Addigra meg csak elkészül. 

Egészen Panka márciusi témája: Otthonszépítés saját kezűleg.


Ez most az igazán kihívás számomra. Nem vagyok nagyon olyan aki falat csiszol, lakást fest. A tavalyi festésnél a férjem csak a jól nem, vagy egyáltalán nem látható helyeken engedett festeni. Nem is tudom miért???? Na persze tudom, nem vagyok jóban az ecsettel. De nagyon szépen tudok csíkosan festeni, ha esetleg valaki olyanra vágyik. 

Tényleg napok óta azon gondolkodom, mi is ami saját kezűleg készült, szépít, csinosít és az otthon része. Nagyon sok nem jut eszembe. Egyedül a fiam kapott egy ágytakarót ami horgolt, és valóban szépen is mutat ha látnám, és nem magasabban lenne mint én. Ez van ha emeletes ágy van és én alacsonyabban vagyok. Otthonra nem nagyon gyűrűzött be a szenvedélyem. Lassan kell adagolni a családnak. Szépen lassan hogy mindent megszokjanak. 
Ágytakarót a lányomnak már elkezdtem több mint egy éve, de jó munkához idő kell. 

Kisebb alkalmi díszek persze mindig készülnek. Karácsonykor, Húsvétkor, tökszezonkor mindig kerül a lakásba valami kis díszítés. 
Második otthonban jobban igénylem hogy legyen valami "hazai". Azon kívül  hogy teleragasztottam a gyerekeim képével az íróasztalomat, kicsi gurulósomat is szépen kicsinosítottam. Máshova nem lehet ilyeneket tenni mert az asztalon általában őskáosz uralkodik. 


További egyéb szépítő elemeket néha jobb ha megveszem. És a másik szenvedély a vásárlás is letudva! 

A tavalyi hőmérséklet takaró után elkészült fiam hőmérséklet párnája. 

Születése napjától az első Szülinapig havi bontásban. Csak hogy bonyolítsuk kicsit a dolgot. 
A színeket nagyon egyszerűen osztottam be, csak az otthon lévő fonalakat használtam fel hozzá. Kivételesen nem vettem hozzá fonalat. Ilyen is ritkán van. 
Legelőször egy takarót szerettem volna neki, de 366 sorral nagyon nagy lett volna. Sokat variáltam gondolkodtam rajta milyen is legyen, végül a takarós csoportban láttam ezt a megoldást. Kifejezetten praktikus megoldás. Egy gond van vele, hogy a lányom is rendelt egy ilyet. 

Előre leszögezem, nem Németországból történik a bejegyzés csak rövid, 10 óra oda és 10 óra vissza, utazást tettünk barátaink meglátogatására. 
Nagyon jól éreztük magunkat! Csak így röviden mert leírni se lehet a kint töltött 2 nap eseményeit.

Barátnőm egy kendőt kapott amit megláttam, megszerettem, meghorgoltam képről. Utána nekem is készült egy csak rózsaszínben. 



A két kicsinek nem mondható fiú egy-egy párnát kapott. 
El se tudom még most se hinni mekkora örömmel fogadták. Azt már megszoktam hogy az én gyerekeimnek tetszik ha kapnak valami horgoltat, sőt ha egyik kap kell a másiknak is. Ha anyáé esetleg ami készült akkor megveszekedés is van miatta. De az hogy a szüleik se érhettek hozzá mert hogy az övéké az nagyon tetszik. 

   
A fiúk párnája Himalaya Dolphin Baby fonalból készül, a kendők Alize Divából. 

Természetesen a szakmai dolgokat is megnéztük kint. Mint a munkám kapcsán, ami lenyűgözött mint mindig. A precizitás az odafigyelés a kedvesség az nagyon hiányzik. 
Fonalakat is megtekintettem. Újdonságokat nem találtam, ami jó mert ezek szerint nálunk is van szinte minden. Már csak az Amcsi fonalak hiányoznak ezek szerint a magyar kínálatból. 

Vásárfiát is sikerült beszereznem. Vettem egy zokni horgolós újságot. Lassan már zoknira sincs szükség, de bízom benne hogy télire legalább az első pár elkészül. Bár nálam nem biztos.....