Yarn is my therapy

Francos tűk

Francos tűk

Legrégebbi kézimunka élményem - #CsKM

2017. június 22. - Krisz.tina

Júniusban a CsKM a Legrégebbi kézimunka élményünkről szól.

Nekem olyan régi ez az élmény, hogy nem is emlékszem rá. Gyerekkorom rémálma: tartani a fonalakat, miközben a felnőttek gombolyagokat csinálnak a motringokból. Kicsi korom óta fonalak között élek, még ma is hallom, hogy anyukám csattog a kötőtűkkel, nagyon gyorsan tud kötni.
A kötési technikát nem sikerült tőle megtanulni, csak a Barbie babáim jártak általam kötött pulcsikban, a fonalakat viszont megszeretnem. Igaz nekem a horgolás jött be.
Szerencsémre pár évig az általános iskolában olyan technika tanárom volt, aki fonalat és tűt adott a kezünkbe. Gombot varrni még a fiúknak is tudni kellett, mi lányok hímeztünk, horgoltuk vagy keresztszemest készítettünk. Sokkal jobban élveztem ezt mint a faragást csiszolást amit a férfi tanárunk esetében volt tananyag.

Sokáig nem is tartottam tűt a kezemben ezek után. Az első igazi babámnak szerettem volna egy kiskardigánt kötni, de nem készültem el vele. Mindig a fiamra fogom, hogy nem várta meg míg befejezem. Igazából sose készült volna el az a kardigán. Azóta se vagyok valami nagy kötő bajnok.

2013 tavaszán került újra horgoló tű a kezemben, ami olyan sikerélmény adott hogy azóta le se raktam. Most is olyan horgolhatnékom van. Megyek keresek is egy adag fonalat.
 kriszti.jpg

süti beállítások módosítása